Autistic Art

Az autizmussal élők és hozzátartozóik helyzete nehéz: a családok élete gyökeresen megváltozik, és komoly anyagi terhet is ró rájuk az autista családtag ellátása. Ráadásul sok családnál probléma, hogy mi lesz a gyerekkel, ha a szülők már nem tudják segíteni. Hiszen az autizmussal élő fiatalok egy részének folyamatos támogatásra van szüksége a mindennapokban.

Az autizmust az agy veleszületett fejlődési zavara okozza, amely rendkívül változatos fejlődésben és viselkedésben jelenik meg. Az autista gyerekek mintegy 40 százaléka például egyáltalán nem beszél. A fogyatékosság súlyosságától függően van, hogy a speciális ellátásra szoruló autistáknak nem lehet otthon megfelelő körülményeket biztosítani. Ebben az esetben nyújtanak segítséget az autisták számára létrehozott lakóotthonok.

A lakóotthonok azért is kulcsfontosságúak, mert az autisták számára is nagyon fontos, hogy közösségben legyenek. Az Autistic Art Alapítvány szerint autistaként is lehet teljes életet élni, ha környezet megengedi. Az otthonokban olyan környezetet alakítottak ki, ahol nincs sok zavaró inger, és egy biztonságos helyet jelent a mindennapokban. Ráadásul az otthonokban a fiatalok fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt, és ezek jelentősen javíthatják az életminőségüket. Az otthonokban élő, önálló életvitelre nem képes fiatalok így közösségben élhetnek, alkothatnak, dolgozhatnak a képességeiknek megfelelően. A lakók számára ezek az otthonok jelentik a biztonságot és sokszor a második családot is.

Mihálykó Sándorné, Tamara nagymamája szerint 28 évvel ezelőtt, amikor Tamara született, még keveset lehetett tudni az autizmusról, és bentlakásos otthonok sem voltak igazán. Azt azonban rögtön érezte a család, hogy Tamara más. Tamara élete végéig felügyeletre szorul, így hétköznaponként Miskolcon, egy lakóotthonban él, hétvégenként azonban hazamegy a családjához.

Tamarának már két otthona van: a lakóotthonban is otthon és biztonságban érzi magát, sokan gondoskodnak róla. A család közösen hozta meg a döntést, hogy Tamarának miskolci Szimbiózis Alapítvány otthonában lesz a legjobb helye, hiszen itt akkor is törődnek vele, ha a szülők, nagyszülők már nem élnek.

Tamara rengeteget rajzol az Autistic Art művészetterápiás programja keretében. Rajzai különleges, vizuális naplóként is funkcionálnak: álmait és vágyait örökíti meg képekben. Képein valós emberek elevenednek meg, de olyan helyzetekben, amelyeket a fiatal lány nem élhetett meg. Rendszeresen rajzol a szerelemről, házasságról, barátságról. Gyerekkora óta kizárólag saját magát és a számára fontos embereket rajzolja, például szerelmét, Szilvesztert.

„Ez az első hely, ahol Nóri helyén érzi magát, ahol boldog” – mondja Nóri anyukája.

Kalocsai Nóra a Miskolci Autista Alapítvány lakóotthonában él. A lakóotthonok a fiatalok számára az önállósodás egy formáját kínálják, ahol közösségben lehetnek, amennyiben állapotuk megengedi dolgozhatnak, alkothatnak. Nóri anyukája elmondta, hogy bár hosszú időbe telt, és nagyon nehezére esett elengedni a gyerekét, de most már a lakóotthon a második otthona, ahol jól érzi magát, és itt ő is biztonságban tudhatja a gyerekét. 

Mindig bizonygatom Nórival, a rajzokkal, másoknak is, hogy nézzék meg: az ő boldogsága a legfontosabb  - teszi hozzá Nóri anyukája.

Nóri 2014 óta vesz részt az Autistic Art Alapítvány művészetterápiás foglalkozásán. Nagyon fontosak a barátai, és gyakran rajzolja le őket. A figurák látszólag hasonlóak egymáshoz, de jó szeme van ahhoz, hogy meglássa az emberek jellegzetes tulajdonságait. Ezekkel a rajzokkal spirálfüzeteket tölt tele, amelyeket általában magával hord. Az autizmussal élők számára gyakran fontos az állandóság: Nóra nagy kedvence például a filctoll, ezzel szeret a leginkább rajzolni.

Nóri rajzai azóta pulóvereken is megjelentek, illetve ékszertervezőket is megihlettek.

Rajzokkal igyekeznek kifejezni magukat. Elég jól csinálják.

Zoltán Gábor autizmussal élő fiatal, a Miskolci Autista Alapítvány otthonának lakója, íme az egyik alkotása.

Az autizmussal élők fiatalok mintegy 40 százaléka nem beszél: az autisták összefüggések helyett inkább képben gondolkodnak, ezért fontos számukra a rajzolás. A rajzaikon keresztül ki tudják fejezni magukat, és a külvilág is megismerheti különleges gondolataikat. A képek megállják a helyüket a kortárs művészek alkotásai mellett is.

 A Mosoly Otthon Alapítvány képzőművészeti szemléletű művészetterápiás foglakozásokat tart 6 magyarországi autistákat ellátó lakóotthonban, az egyik ilyen foglalkozáson készítette a fenti képet Zoltán Gábor. A foglalkozások keretében 2010 óta több mint 9 ezer rajz készült.

„Bizonyos alkotóktól már több száz darabos grafikai sorozatunk is van. Célunk, hogy a gyűjteményünk elérhető legyen olyan érdeklődők, kutatók, egyetemi hallgatók számára, akik kifejezetten érdeklődnek az autizmussal élő emberek rajzi világa iránt” – mondta Tarr Hajnalka, kortárs képzőművész, a program vezetője.

Ha tetszett, kövess minket a Facebookon!

Közel 100 ezer ember érintett az autizmus által Magyarországon

Minden századik ember autizmussal él Magyarországon, a fogyatékosságok közül pedig jelenleg az autizmus spektrumzavarban érintettek száma növekszik a leggyorsabban. Az autisták számára kialakított lakóotthonok mégis komoly anyagi problémákkal és szakemberhiánnyal küzdenek - derül ki az Autistict Art - Mosoly Otthon Alapítvány április 2-ai Autizmus Világnapja alkalmából készült összeállításából. A szervezet célja, hogy az autisták életkörülményeit, társadalmi integrációjukat segítse. Az elmúlt hat évben az alapítvány több mint 120 millió forinttal támogatott 11 autista lakóotthont.

A világon több 100 millió ember él autizmussal, és minden huszadik percben egy újabb esetet diagnosztizálnak, így ez az egyik leggyorsabban növekvő fogyatékosság. Magyarországon körülbelül 100 ezer ember érintett és 60 ezer diagnosztizált az amerikai AutismSpeaks.org oldal és az Autisták Országos Szövetsége adatai alapján.

Az autizmust az agy veleszületett fejlődési zavara okozza, amely rendkívül változatos fejlődésben és viselkedésben jelenik meg. Ez érinti a kommunikáció és társas viselkedés területét, illetve a környezeti ingerek eltérő észlelését. Az autista gyerekek mintegy 40 százaléka például egyáltalán nem beszél.