Autistic Art

Elképesztően nagy mutatvány egy mindenhonnan kilógó gyerekkel hétköznapi életet élni. A hétköznapi élet alatt a másnak alapvető dolgokat értem, amit én is szeretnék megadni a gyerekemnek. Barátokat, bandázást a szokványos értelemben talán nem fogok Ábel körül látni, amit nehéz végignézni, elfogadni, de tudom, hogy nagyon sokan szeretik, és azt is, hogy ezt érzi. De azt, hogy amíg a haverok gyerekei sportolnak, különórákra járnak, zsúrokban buliznak a többiekkel, nyáron együtt nyaralnak, együtt mozog a család mindenhová, a boltig, vagy az augusztusi esküvőszezon állomásaira, addig Ábel az iskola és az otthon közötti vonalon mozogjon, azt nem fogadom el! Bár már ez utóbbiért is minden nap hálát rebegek a szélrózsa minden irányába. Daniss-Bodó Eszter írása.

Amikor a lányomat írattam be úszni, dőzsöltem a lehetőségekben. Iskola, edzések, csupa páratlan lehetőség, ahol kiélheti magát. Amikor Ábel végtelen energiáit szerettem volna mederbe terelni, már jóval kisebb volt a kupac. Fejlesztési lehetőség, ilyen-olyan terápia akad már bőven. Mintha mindenhonnan azt hallanám: fejleszteni lehet, megtanítani nem. Az autista gyerekek számára is látogatható, egyszerű különórák köre egyelőre nagyon szűk.

Kezdetben óriási dilemma volt, hogy kell-e vagy sem. Ma már sajnálok minden egyes alkalmat, amikor nem volt kéznél. Daniss-Bodó Eszter írása.

Autista gyerek szülőjeként évekig jártam-keltem feszengve, szorongva, hogy Ábel mikor tör ki rohamokban, mikor tesz olyat, ami nem fér bele a közösségi létbe, az átlag gyerek elfogadott viselkedési mintáiba. Van az a szorongó érzés, amikor tudod, hogy ez most megint gáz lesz, kész kamikáze akció, de kimenni, bevásárolni, akkor is muszáj. Vajon elég gyors leszek-e, hogy megelőzzem a bajt, amikor kicsi, de annál fürgébb testével átgázol valakin, lerámolja a boltban azt is, amit nem kéne, visong, ahol nem kéne, feltörli magával a padlót ott is, ahol nem kéne, nyargalászik ott is, ahol tilos, bemegy a kijáraton, ugrál a mintadarabon, holott még eladnák, ruhástul úszik a szökőkútban, pedig hát, és bemegy a zárt üzletbe, nem jön ki a zárt üzletből, beleül a néni ölébe, akit nem ismer,megeszi a néni fagyiját, de csak a tetejét, a többit visszaadja.